Hello!

Hát ma reggel is jó melegre ébredtünk. A reggeli kutyasétáltatásnál a kutyám - egy 5 és féléves rövid szőrű magyar vizsla - velem együtt kereste az árnyékos helyeket, s nem volt sok ellenvetése, amikor kb. 1 óra múltán hazafelé vettük az irányt. Most is a márványpadlón fekszik a télikert mellett a hűvösben.
Lehet, hogy még is csak igaza volt a lányunknak, amikor Zseninek (zseniális, géniusz) nevezte el? Habár sokszor az a benyomásom, hogy a világ legbutább kutyája, mert bár kapott kiképzést a kutyaiskolában, nem engedelmeskedik, ha meglát egy macskát, vagy kutyát, vagy épp egy autó előtt akar átmenni az utca egyik oldaláról a másikra. Aztán kérhetem az elnézést.