Egy másik megrázó élményem a képmutatásról

Az első évben Iránból kijövet a Lufthansa fedélzetén a business classon ültem családommal. Az előttem lévő sorban egy mulah ült a családjával. A pap a szokásos barna színű zsákszerű lepeljével, a feleségek pedig köpenyben, kendőben, s azon csadorban. Amikor a Lufthansa személyzete befejezte a kiszolgálást, én még szomjas voltam, s előrementem a konyhához. S mit látnak szemeim, az én mulahom, immár lepel nélkül, ott támasztja a falat egy doboz sörrel a kezében. Nos ekkor vesztettem el végképpen a hitem abban, hogy az Iszlám egy igaz vallás. Erre mondják, hogy vizet prédikálnak és bort isznak.