Cseresznyeszüret
A telkünkön két cseresznyefa is állt, amikor 30 éve megvettem. A kettő sok helyet foglalt el, ezért az egyiket, mely a telekhatár közelében állt, a telekrendezéskor kivágtuk. A másik, melyiknek finom nagyszemű, ropogós gyümölcsei volta, meghagytuk. Óriásai fa volt. Még évekig ontotta a gyümölcseit, nem győztük leszedni. Gyakran megmásztam a fát, ma már nem vállalkoznék rá.
A feleségem egyszer le is esett róla, s eltörte néhány bordáját, s egy csigolyáját.. Mivel nem akart a kórházban maradni, saját felelősségemre kihoztam, s ápoltam több mint egy hónapig, akkor még kedvelte a főztömet.
De a fa valószínűleg már öreg volt, s ráadásul azt sem szerette, hogy a telekrendezéskor legalább másfél méter agyag került a törzsére. És bár rendszeresen locsoltam, talán három éve, kiszáradt. Kár volt érte, nagyon finom gyümölcse volt. Sok pite, kompót és jam lett belőle.
A második szomszédunk - akikkel évekig campingeztünk Délegyházán, a lakókocsijaink egymás mellett voltak felállítva, nem szedte le a cseresznyéjét. A feleségem az utcára kihajló ágról leszedett néhány szemet, mire a szomszéd mondta szedje le nyugodtan az egész termést. Ők nem akarnak ezzel foglalkozni.
A feleségem neki is látott, s több vödörrel szedett, nem győztem hordani.
Bár talán a fotón kevésbé látszik, még mindig sok gyümölcs maradt a fán.
Nejem a a felét odaadta (felesbe szedte), plusz ígért kóstolót a pitéből, ráadásul az átválogatás után kiselejtezett cseresznyéket is átvitte. Ebből a szomszéd pálinkát főz. Remélem mi is kapunk abból kóstolót.
A pite már meg is sült:
Készült még cseresznyeleves is ...:
... és természetesen jam, a spájzban és még a konyhában is van jónéhány üveg.:
Hozzávalók :
x
