A blogom látogatottsága
Sokszor eltúnödök azon, hogy vajon mi inspirálja a látogatót, hogy mit néz meg. Az esetek zömében nem tudok rájönni. És akkor jönnek a legmeghökkentőbb eredmények. A statisztikában megjelennek olyan adatok, melyek teljesen irracionálisak. Mert például, a téli zimankóban mit keresnek Húsvéttal, vagy Heni barátom 2010-es aranylakodalmával kapcsolatos megjelenítések (oldalnyítások) 2013-ban?
Szóval, csak állok és csodálkozom.
Dehát a kedves látogató kiszámíthatatlan. Amikor egy bejegyzést írok, sokszor azt hiszem, na igen, ezt kedvelni fogják, s nem jön be. Máskor meg teljesen váratlanul a bejegyzés nagy sikernek örvend. (S ezek - nagy bánatomra - ritka kivételtől eltekintve általában nem a receptjeim, hanem az egyéb bejegyzések iránt nyilvánulnak meg.) Ilyenkor felmerül a kérdés. Hogyan tovább? Csak úgy irkáljak, vagy pedig továbbra is tegyem közzé, amit főztem magamnak.
Végül is arra a konklúzióra jutottam, hogy továbbra is a kettő kombinációját csinálom, s nem érdekel a statisztika.
Ennek ellenére örülök, ha minél több látogató keresi fel a blogomat. Tehát Welcome.
Nekem a reggeli olvasnivalóim között vannak a gasztroblogok,én tehát nem mindig a receptek miatt olvasom többek között a te blogodat is, hanem csak úgy.Természetesen ha olyan receptet találok amit szívesen kipróbálnék,akkor lementem.Biztosan más is van így,tehát írjál csak ahogy eddig is:)
VálaszTörlésÖnmagamat idézve: "Soha nem gondoltam, hogy ebben az országban ennyi (jó!) gasztroblog (blogger) van, ilyen sokszínű, naponta frissülő, ízléses kínálatból válogathatok, ennyi érdekességet, újdonságot (hagyományt) oszthatok meg nap mint nap a Facebook oldalunk rajongóival."
VálaszTörléshttp://www.menuterkep.blogspot.hu/2013/01/mi-vagyok-en.html
További sok sikert!
Szerintem is írjál, főzzél azt ami Neked tetszik, mert elsősorban ahogy már írtad korábban ez a Te naplód, csak nyilvános. Akinek tetszik és ami teszik annak örüljél, ami nem olyan népszerű azzal ne foglalkozzál. Minden bloggernek van valamilyen stílusa, Neked az amit itt látunk olvasunk. Én is nézem a statisztikám, és nagyon jól tudom, hogy melyik ételeim, írásaim a népszerűek, de ettől még nem hagyom el a többit, mert esetleg másokat meg az érdekel. Tudod, van kisebbség meg többség. A kisebbségnek is eleget teszünk...
VálaszTörlésÉn is teljesen ötletszerűen nézelődöm, olvasgatok, néha egy kép, néha egy cím, néha egy unalomig ismert recept kelti fel az érdeklődésemet - na ő vajon hogy készíti ezt, és emiatt megyek beljebb egy blogba, ez teljesen változó, Líviával értek egyet, az ember írja a blogját, a receptjeit, saját magának, a gyerekeinek, az utókornak, aki megnézi és tetszik, az hozzászól, akinek meg nem tetszik az tovább megy másfelé. Statisztikával nem kell törődni:-))))
VálaszTörlésLányok, igazatok van, nem kell a statisztikával törődni. Én sem törődöm vele. Csupán az érdekesség kedvéért jegyeztem meg ezeket a furcsaságokat. Persze, ettől még továbbra is úgy írom a blogom, ahogy eddig, hiszen ez az én blogom. Akinek nem tetszik, ne olvassa.
VálaszTörlés