Búcsú a Húsvéttól
A Húsvétot ezekkel a képekkel búcsúztatom:
Még mindig nincs tavasz, bár sütött a nap, amikor a fotókat készítettem, ma viszont megint borult, s eső is esett, fagypont körüli a hőmérséklet. Legalább bent a szobában lássak virágot, remélem Ti is gyönyörködtök bennük.
Igen, én is már a hideget búcsúztatnám! tényleg csodálatosak a virágok :)
VálaszTörlésIgen én is elbúcsúztam a húsvéttól, meg a fárasztó háziasszonyi teendőktől, de már jó lenne magunk mögött hagyni a hideget is. Nagyon elegem van belőle, pedig itt Budapesten azért annyira nem panaszkodhattunk. Az országnak voltak olyan részei ahol elképesztő állapotok voltak.
VálaszTörlésA virágaitok nagyon szépek. Én is úgy vagyok ezzel mint Ti, hogy a cliviámban gyönyörködök, ami most még szebb mint amikor lefényképeztem.
Most feledem, hogy kultúrember vagyok. Rohadtul elegem van már a télből. A pokolba kívánom már a hideget, a sötétséget, a magas gáz és villanyszámlákat. Bár sok mindenben nem értek egyet Gerendás facebookos bejegyzésével, a legszívesebben én is emigrálnék az egyenlítő közelébe. S nemcsak az időjárás miatt! Fiatalabb koromban többször is kínáltak fel jobbnál jobb állásokat - igaz Európában - s én hülye nem fogadtam el, itthon akartam bizonyítani. Ma már nagyon bánom. Csak annak örülök, hogy a lányom úgy látszik mégis csak okosabb, mint én, hiába a a sok diplomám, summa cum laude, szakértői oklevelem, nyelvvizsgám, ő belátta, hogy itthon nem boldogulhat, s külföldön keresi a szerencséjét. Egyelőre úgy tűnik, meg is találta. Már existenciát teremtett magának.
TörlésA cliviád gyönyörű. Nekünk több is van, de csak egy virágzik, annak a szegénynek viszont nincs levele!?!?
Hát igen a gázszámlánk nekünk is magas. Elegünk van már az egész télből. Tele van a hócipőnk. Nekem az Édesapám volt olyan beosztásban, hogy lehetett volna diplomata, nagykövet akkor az egyik minisztériumban dolgozott, és nem élt a lehetőséggel, mert annyira az országunk volt a mindene. Pedig az 1960-as években az nem kis dolog volt.
TörlésA lányod már megtalálta a helyét, és jól teszi ha ott jobban tud boldogulni és nincs honvágya, mert sokan ezért nem mennek el. Nekem is nagy a honvágyam, bele tudnék betegedni. Sokszor voltam külföldön, és sokfelé, de még akkor is ha tudtam, hogy egy-két hét múlva hazamegyek, azt is nehezen bírtam. Úgy hogy megértettem az Édesapám döntését.Több generációs rokonaim élnek az Amerikai Egyesült Államokban. Az első rokon 1914-ben ment ki a családjával, ő a nagymamám öccse volt, és az ő leszármazottai élnek ott.