Feleségem születésnapja

Tegnap volt a feleségem szülinapja. Idén csaknem egybeért a Húsvéttal. Erre az eseményre a lányunk is hazaérkezett. Mondanom sem kell, ennek a nejem jobban örült, mint az én ajándékomnak.

P.S. A lányunk is hozott ma egy csokor virágot (tegnap késő este ért ide).

Feleségem születésnapja

Tegnap volt a feleségem születésnapja.  Az eseményre Andi lányunk is hazajött kedden, s még aznap felköszöntöttük az ünnepeltet, mert nekem csütörtökön be kellett vonulnom két napra egy kisebb bőrműtétre. Így az ünnepi ebéd helyett a klinika szinte ehetetlen ételével kellett beérnem. Hát ilyen az én formám.

Ajándékom egy újabb dendrobium (meg a kedvenc itala és desszertje):

Andi ajándéka:

Egyik szebb mint a másik.

P.S. A tavalyi dendrobium:

Feleségem születésnapja

Tegnap volt a feleségem születésnapja. Hölgyeknél egy úriember nem árulkodik, hogy hányadik, ugyanakkor nem is hazudik, nem tagad le legalább tíz évet.

Nos, a lényeg az, hogy születésnap volt. Amikor a lányunk itthon volt, meg is ünnepeltük, de én azért külön köszöntöttem:

A virágról tudni kell - lehet, hogy nem mindenki járatos a biológiában - hogy az egy orchidea. Nekünk több mint egy tucat orchideánk van, ezek közül sok most virágzik (mutattam is néhány fotót korábbi bejegyzésemben), ilyenünk nincs. Illetve volt, de azt Andi lányunk kapta, s ő valószínűleg magával vitte. 

A fürdőszoba egyik ablakában lévő hibiskus is az ő tiszteletére nyitotta ki szirmait: A hibiskus egyébként ehető, de kinek van szíve egy ilyen virágot megenni? Inkább gyönyörködöm benne, még akkor is, ha a gasztroblogom szegényebb lesz egy fogással.