Egy "kedves" névtelen kommentje

Sokáig gondolkoztam, hogy engedélyezzem-e ennek a kommentnek a megjelenését. Ma végül is úgy döntöttem, hogy megjelentetem.

Azért teszem közzé, mert nagyon irritál a névtelen mocskolódók tevékenysége. Ezek a nemtelen emberek az anonimitásba burkolózva fröcskölik a gyűlölködő gondolataikat. Maguk képtelenek arra, hogy valami értéket teremtsenek, saját bloggal nem rendelkeznek, csak másokat gyaláznak, ebben lelik primitív örömeiket.

"Például az én egyik gyerekem is szokta a blogodat nézni, aki utyan még nincs 18 éves és még soká is lesz! .......kiváncsi vagy, hogy mi a gyerekem tapasztalata? - elmondom és idézem: "Apa! ez a bácsi nem dilis egy kicsit? hát ez még egy tojásrántottába is száz féle méreg erős fűszert rak. Te elhiszed ezt?" - na mit gondolsz mit mondhattam a gyerekemnek? hagyd békén, az öregek már kezdenek szenilisek lenni, de ennek a bácsinak valahol valami más baja is lehet! Bocsánat, ha nagyon őszinte voltam: Gyula."

Jó, én meg Bálint vagyok. Mellesleg - emlékezetem szerint, bár lehet, hogy már szenilis vagyok  - tojásrántotta receptet még nem tettem fel. Omlettet többfélét is!

Ezek a gerinctelen, gyáva emberek a névtelenség mögé bújva írogatják kommentjeiket, ahhoz nincs bennük elég bátorság, hogy nevüket vállalva kiálljanak a nyilvánosság elé.

Remélem, hogy "Gyula" olvassa ezt a bejegyzést, s eléri őt is a zöld szörny. Nem vagyok gonosz, de szívemből kívánom. Ha bezöldül, akkor már nem tud elbújni. Bízom benne, hogy úgy is marad. Ilyen undorító! Én nagyon undorodom tőle, s a hozzá hasonlóktól