Elmúlt ez a Húsvét is, elfogytak a finomságok, a lányunk "hazament" Bécsbe, holnap kezdődik egy új munkanapja.
Szomorú is vagyok, mert el kellett mennie tőlünk egy kicsit távol, de örülök is, mert ott az új otthonában - nem akarom azt a szót használni, hogy hazájában, ahol már 6 éve él - végre megtalálta azt, amit itthon nem, egy élhetőbb életet. Itthon nem kellett a tudása (diploma, két nyelvvizsga), ott ezt értékelték, szép állása van Bécs városának egyik legnagyobb cégénél, ennek megfelelő fizetése (amiről itthon álmodni sem lehetett), megbecsülik a munkáját. Kár, hogy Orbanisztánban ez nem valósítható meg.
