Goldenblog 2011
Véget ért a HVG receptversenye.Bejött az, amire számítottam, amit a hasonló TV-vetélkedők kapcsán is látni lehet. Aki tudja mozgósítani a rokonságot, baráti, ismeretségi kört, az nyerő helyzetben van. Állítólag volt aki még fizetett reklámmal is próbált szavazatokat szerezni. A szavazatok pénzzel történő gyarapítása itt legfeljebb a mobilhívásoknál volt lehetséges. A véletlen látogatókra nem igen lehet számítani, a blogtársakra pedig végképp nem, s ezért nem is ítélem el őket, hiszen mindenki abban érdekelt, hogy a saját blogja kapjon minél több szavazatot, s majd bolond lesz a konkurenciára szavazni, még akkor sem, ha esetleg tetszik neki az a blog, hiszen azzal a saját esélyét rontja.
Én nemhogy ismerősöket, barátokat, de még a saját családomat se mozgósítottam, hogy szavazzanak rám.
Persze, őszintén mondva nem számítottam rá, hogy komoly helyezést érek el 164 benevezett blog közül, pláne mozgósítás nélkül, benevezni is csak azért neveztem, hogy minél többen lássák a blogomat. Hogy végül is hányan látogattak el a blogomra a verseny miatt, nem tudom.
Nyilván nem tett jót a látogatottságnak az sem, hogy 2 hónapig gyakorlatilag leálltam, így nyilván sokan, akik korábban gyakori látogatóim voltak, nem tértek vissza, talán nem is tudják, hogy újra írogatok.
Tovább rontotta a látogatottsági esélyeket a gyűjtő blogok gyengélkedése. A korábban legtöbb látogatót generáló gyűjtő blog a Gastroblog.hu rejtélyes "meghibásodása", ahol egy egész team igyekszik a hibát több mint 4 hónap óta, éjt nappá téve kijavítani, még szombat vasárnap is, szabadnap nélkül. (Kéretik nem hangosan röhögni!) A Varázsfazék is, hol van, hol nincs, de inkább nincs. A Gastro Miner is gyakran vagy csúszott, vagy egyáltalán nem, vagy képek nélkül jelent meg. A Gasztroblogok.hu pedig sajnos túl későn indult be.
No mindegy, végül is nem bántam meg, hogy beneveztem, s a jövőben sem fogok kunyerálni a szavazatokért.
Ahogy az olimpiánál is érvényes: "Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!" (A mondást Pierre de Frédy, Baron de Coubertin-nek, a NOB alapítójának, egykori elnökének tulajdonítják, bár állítólag nem tőle származik.)
